Korábban soha nem látott mértékben működtek együtt a konkurens gyógyszergyártó cégek az elmúlt 14 hónapban. Ez pedig a koronavírus utáni időkre is hatással lehet, mondta a Portfolio-nak Irma Veberic, a Roche (Magyarország) Kft. ügyvezető igazgatója. A világ egyik legnagyobb gyógyszercégének magyarországi vezetője szerint a digitalizáció az egészségügyben is felpörgött, ugyanakkor vannak olyan betegségek, amikre még a vírussal terhelt időben is több figyelmet kellene fordítani.
Csütörtöktől újraindulnak a megelőzést szolgáló népegészségügyi célú, szervezett onkológiai szűrővizsgálatok - erről az emberi erőforrások minisztere tájékoztatott közösségi oldalán.
Óriási változást hozott az új orvosi bértábla: az egészségügyi szolgálati jogviszony kezdő illetménye félmillió körüli, 2 év múlva pedig több mint 2,3 milliós alapbért is kaphat a tapasztalt szakorvos. A kormányzat a külföldre távozottak visszatérésében bízik, a magasabb bérek a hálapénz visszaszorítását is segíthetik. Nem ártana viszont, ha az erre költött rengeteg pénz az ellátórendszer színvonalának általános javulásához is hozzájárulna.
Több tényező együttes állása is abba az irányba mutat, hogy a magánegészségügyi piac legnagyobb szereplői tovább erősödhetnek. Természetesen ez függ attól is, hogy az állami ellátásból – Covid-járvány után még - jobban kiszoruló betegtömeg mennyiben és miből lesz képes finanszírozni a többletterheket, és mennyiben lesz ebben támogató erő a makrogazdasági környezet, és így a háztartások jövedelmi helyzete. A legnagyobb szolgáltatók azonban jól láthatóan már megtették a tétet: bővülést terveznek. Ezen a ponton pedig visszaérkezünk az állam szerepéhez, feladatához is és hogy ebben a helyzetben elgondolkodik-e a kormány újfajta finanszírozási megoldásokon, ami akár a rendszeren belülről (teljesítményvolumen-korlát emelés), vagy a rendszeren kívülről (kiegészítő biztosítás) érkezne.
Akut covid ambulanciát nyitott a Swiss Clinic - tudta meg a Portfolio az egyik legnagyobb hazai magánegészségügyi szolgáltatótól. A cél, hogy a betegek minél előbb megfelelő ellátást kapjanak, ezzel megelőzve, hogy a páciens kórházi kezelésre szoruljon.
Mintha a kormány nem bízna abban, hogy lehet jó színvonalú közszolgáltatást kialakítani az egészségügyben - ezzel vezette fel előadását Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, aki a Portfolio online konferencián az egészségügy átalakításáról beszélt érintve, hogy ezen lépések hogyan befolyásolják a magánszolgáltatók piacát. Bodnár Viktória IFUA Horváth & Partners Kft ügyvezetője úgy véli, hogy az a magánellátó lesz versenyképes, aki nem az egyedi orvos-beteg találkozóra szervezi az ellátását, hanem komplex, sokszereplős folyamatra van összehangolt, egységes, hatékonyan működő megoldása.
A koronavírus-járvány következményeinek enyhítésére létrehozott uniós alapból származó pénzek magyarországi felhasználásának terve kilenc fő pillérre épül, és ezek egyike az egészségügyet érinti. Az 5900 milliárd forintos keretösszegű Helyreállítási és Alkalmazkodási Terv minden hatodik forintja az ágazat fejlesztésére mehet, cserébe pedig a kormány fontos lépéseket is felvállal a társadalmi egyeztetés céljából közzétett dokumentumban. Ezek szerint átalakulnak a kisebb kórházak, a komolyabb ellátásokhoz csak a megyei intézményekben lehet hozzájutni. Az új Dél-budai Centrumkórházat is uniós pénzből valósítaná meg a kormány. Egyúttal őszintén szól a mostani, kritikus humánerőforrás-helyzetről, amikor kimondja a kormányzati anyag, hogy "a betegek közvetlen ellátásában résztvevők száma (...) már nem tekinthető elégségesnek a biztonságos betegellátás biztosításához", és hogy a fejlemények humánerőforrás krízist vetítenek előre. Őszinte szembenézés, fontos célok, elengedhetetlen feladatok és tervek, rendelkezésre álló forrás - ez alapján kijelenthető: összeállt az egészségügy további átalakításához szükséges kritikus feltételrendszer. Ezek fényében már "csak" az a kérdés: haladni fog-e a reformfolyamat a kijelölt úton a végrehajtás során.
Olyan terhelés alatt vannak a magyar kórházak a koronavírus-járvány harmadik hulláma miatt, ami még nemzetközi viszonylatban is kimagasló. A kapacitások telítettségéről azonban kevés hivatalos információ áll a rendelkezésünkre, ezért nagyon nehéz képet adni a valós helyzetről. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón viszont elárult egy új, aktuális részletet. Ez pedig megerősítette korábbi feltételezésünket: az egészségügyi ellátórendszer már túlcsordult.
A Magyar Orvosi Kamara legutóbbi, döntéshozóknak és lakosságnak küldött figyelmeztetésének hátteréről, és a kórházak aktuális terheltségéről adott információkat a hvg-nek nyilatkozva Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara titkára. Az intenzív terápiás szakorvos szerint ha nem tartjuk be a szabályokat, eljuthatunk oda, hogy Európában már nem Bergamo, hanem valamelyik magyar nagyváros lesz az elrettentő példa.
A következő két hétben a Covid-osztályon minden felszabaduló ágyra új beteg érkezik – mondta Varga Péter Pál, a Budai Egészségközpont igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában. Az intézményvezető szerint ki fog tartani a magyar egészségügy, de nagyon oda kell figyelni a dolgozók kiégési szindrómájára is. A várólisták szükségszerűen hosszabbodni fognak, erre a járvány leküzdése után külön figyelmet kell fordítani.
Rendkívüli terhelés alatt vannak az állami kórházak koronavírus-osztályai, de ami ennél is rosszabb: a következő hetekben sem fog javulni a helyzet, sőt. Bár hivatalos adatok nincsenek arra vonatkozóan, hogy pontosan hol van az egészségügyi ellátórendszer teherbíró képességének felső határa, és a kormány fontos adatokat nem közöl a valós helyzet pontos megítéléséhez, korábbi adatközlések alapján megpróbáltuk azt megfejteni. A rendelkezésünkre álló számok alapján azt mondhatjuk, hogy a rendszer már túlcsordult, nem véletlenül érkeznek a segélykiáltások az intézményekből.
A győri Petz Aladár Megyei Kórházban a legutolsó adatok szerint 371 Covid-fertőzött fekvőbeteg volt, akik közül hatvan fő szorult lélegeztetésre. A kórház igazgatója szerint a mostani humánerőforrással 360 beteg ellátását tudja vállalni.
Létre kell hozni olyan rehibilitációs osztályokat a kórházakban, ahol azokat a betegeket lehet kezelni, akik átestek az úgynevezett kovid-szindrómán. Rövidesen ki fog menni egy miniszteri utasítás, ami alapján kell felállítani ezeket az ambulanciákat - jelezte Kollár Lajos, a Pécsi Tudományegyetem Érsebészeti Klinikájának egyetemi tanára, Kásler Miklós miniszter tanácsadója a Spirit FM Exkluzív című műsorában.
Felhívást tett közzé Facebook-oldalán a lakosság számára a koronavírus-védőoltásokkal kapcsolatban a Magyar Orvosi Kamara Győr-Moson-Sopron Megyei Területi Szervezete. Ebben lényeges dolgokat tisztáznak.
Ahogy több lett a koronavírus-fertőzött sokkal nagyobb lett az intenzív osztályok terheltsége - hangsúlyozta Gál János, a Semmelweis Egyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinikájának igazgatója az M1 aktuális csatorna vasárnap esti műsorában. Kiemelte azt is, hogy "az intenzív ki fog tartani". Gál János elmondta, hogy Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora elrendelte plusz 50 intenzív ágy felállítását.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert arról is kérdezték a csütörtöki Kormányinfón, hogy mi a helyzet most a magyar kórházakban, mennyire terhelt az egészségügyi ellátórendszer.
Egyre több hír érkezik arról, hogy a magyar egészségügy sosem látott nyomás alatt dolgozik, a kórházban, illetve lélegeztetőgépen lévők magas száma miatt. A világ közben a védőoltások új variánsok elleni hatékonyságára figyel. Az eredmények vegyesek, de azért inkább biztatók.
- Kedvezőtlenek a friss magyar járványügyi adatok, már a második hullám csúcsainál járnak, néha meg is haladják azokat.
- A külföldi példák alapján nehéz elképzelni, hogy csak 2 hétig tartanak a lezárások Magyarországon.
- A Goldman Sachs szerint az év közepére a legfeljebb országokban 60-70%-os lehet az átoltottság.
- Melinda Gates szerint viszont globálisan 2022 előtt nem lesz nyájimmunitás.
Híreink percről percre.
